Online feladatbank – Tódi törpe varázsszemüvege

Tódi törpe varázsszemüvege

Olvasd fel a gyerekeknek és a Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek 71. oldalán kezdődő meséjét!

Ha gondolod, kamerával is rögzítheted, majd  küldd el a gyerekeknek!

beszélgetős
egyéni
Online feladatbank – Tódi törpe varázsszemüvege
Korosztály: Óvodások
Eszközök: Tódi törpe varázsszemüvege, videó vagy hangfájl megosztása
Megosztás:
Még több játékos gyakorlat a Boldogságóra könyvekben
Ismerd meg a több mint 200 személyiségfejlesztő játékot és gyakorlatot tartalmazó Boldogságóra könyveket!
Pozitivity, a pozitív gondolkodást fejlesztő családi társasjáték
Hozzájárul a pozitív énkép kialakulásához, erősíti az önbizalmat és az erősségekre irányítja a figyelmet.

Ízelítő az elméletből – Optimizmus gyakorlása

Az optimizmus a pesszimizmus ellentéte, olyan életszemlélet, ahonnan nézve a világ jó vagy kedvező hely.

Optimista, azaz reménykedő realista

A pozitív hozzáállás sokkal inkább következmény, mintsem könnyedén magunkra húzható gondolkodási séma. Azt vizsgálták, hogy mik azok a személyiségjellemzők, amelyek különbséget tesznek a pozitív életszemléletű emberek, illetve pesszimista társaik között. Ha eredményeikre tekintünk, akkor az optimistákat sokkal inkább „reménykedő realistáknak” kellene hívnunk, ugyanis elsősorban reakcióikban, elvárásaikban és megküzdési módjaikban különböznek a pesszimistáktól.

Az optimizmus szoros kapcsolatban van az önbecsüléssel, saját pszichológiai jóllétünkkel és egészségünkkel.

Martin Seligman szerint az optimizmus

A pozitív pszichológia atyja, Martin Seligman Az optimista gyermek című könyvében „pszichológiai immunizációnak” nevezi az optimizmust. A gyerekeket lelkileg kell immunizálni, mert az optimisták ellenállnak a tehetetlenségnek, a megoldhatatlan problémákkal szembenéznek, és nem adják fel. Persze az optimizmus nem jelenti azt, hogy állandóan győzelemittasak vagyunk, és üres frázisokat puffogtatunk, hanem elgondolkodunk a minket érintő dolgok okairól, értelmezzük azokat és törekszünk arra, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőle és meglássuk, mire kívánnak minket tanítani a felmerülő nehézségek.

A pozitív pszichológia két kutatási eredménye

A Harvard Egyetemen Peterson és Bossio (1991) indította el azt a vizsgálatot, amelyben pesszimista és optimista diplomásokat figyeltek. 45 éves korukra érett be a jelentős különbség közöttük. A pesszimisták egészségi állapota ekkorra szignifikánsan leromlottá vált az optimistákhoz képest.

Laura King, a Missouri Egyetem tanára vizsgálatai szerint az optimizmus és pesszimizmus nem velünk született, hanem szociálisan eltanult mintáknak köszönhető.

A felnőttek felelőssége, hogy a gyerekek találkozzanak az optimizmus lényegével és a cselekvőképesség érzésével.

Megtaníthatjuk gyermekeinknek a rugalmas és valóságon alapuló optimizmus készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk második hónapja.

 

Tódi törpe varázsszemüvege

Olvasd fel a gyerekeknek és a Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek 71. oldalán kezdődő meséjét!

Ha gondolod, kamerával is rögzítheted, majd  küldd el a gyerekeknek!

beszélgetős
egyéni
Online feladatbank – Tódi törpe varázsszemüvege
Korosztály: Óvodások
Eszközök: Tódi törpe varázsszemüvege, videó vagy hangfájl megosztása
Megosztás:
Még több játékos gyakorlat a Boldogságóra könyvekben
Ismerd meg a több mint 200 személyiségfejlesztő játékot és gyakorlatot tartalmazó Boldogságóra könyveket!
Pozitivity, a pozitív gondolkodást fejlesztő családi társasjáték
Hozzájárul a pozitív énkép kialakulásához, erősíti az önbizalmat és az erősségekre irányítja a figyelmet.

Ízelítő az elméletből – Optimizmus gyakorlása

Az optimizmus a pesszimizmus ellentéte, olyan életszemlélet, ahonnan nézve a világ jó vagy kedvező hely.

Optimista, azaz reménykedő realista

A pozitív hozzáállás sokkal inkább következmény, mintsem könnyedén magunkra húzható gondolkodási séma. Azt vizsgálták, hogy mik azok a személyiségjellemzők, amelyek különbséget tesznek a pozitív életszemléletű emberek, illetve pesszimista társaik között. Ha eredményeikre tekintünk, akkor az optimistákat sokkal inkább „reménykedő realistáknak” kellene hívnunk, ugyanis elsősorban reakcióikban, elvárásaikban és megküzdési módjaikban különböznek a pesszimistáktól.

Az optimizmus szoros kapcsolatban van az önbecsüléssel, saját pszichológiai jóllétünkkel és egészségünkkel.

Martin Seligman szerint az optimizmus

A pozitív pszichológia atyja, Martin Seligman Az optimista gyermek című könyvében „pszichológiai immunizációnak” nevezi az optimizmust. A gyerekeket lelkileg kell immunizálni, mert az optimisták ellenállnak a tehetetlenségnek, a megoldhatatlan problémákkal szembenéznek, és nem adják fel. Persze az optimizmus nem jelenti azt, hogy állandóan győzelemittasak vagyunk, és üres frázisokat puffogtatunk, hanem elgondolkodunk a minket érintő dolgok okairól, értelmezzük azokat és törekszünk arra, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőle és meglássuk, mire kívánnak minket tanítani a felmerülő nehézségek.

A pozitív pszichológia két kutatási eredménye

A Harvard Egyetemen Peterson és Bossio (1991) indította el azt a vizsgálatot, amelyben pesszimista és optimista diplomásokat figyeltek. 45 éves korukra érett be a jelentős különbség közöttük. A pesszimisták egészségi állapota ekkorra szignifikánsan leromlottá vált az optimistákhoz képest.

Laura King, a Missouri Egyetem tanára vizsgálatai szerint az optimizmus és pesszimizmus nem velünk született, hanem szociálisan eltanult mintáknak köszönhető.

A felnőttek felelőssége, hogy a gyerekek találkozzanak az optimizmus lényegével és a cselekvőképesség érzésével.

Megtaníthatjuk gyermekeinknek a rugalmas és valóságon alapuló optimizmus készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk második hónapja.